A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges: fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani. Bővebben
 |
 |
 |
Vitocal300 |
Vitocall300 |
Vitocall300 |
Hőszivattyú |
Hőszivattyú |
Hőszivattyú |
 |
 |
 |
Vitocall300 |
Vitocal350 |
Vitocal350 |
Hőszivattyú |
Hőszivattyú |
Hőszivattyú |
Kényelmesen helyet foglal, mielőtt kibontja a gázszámláját?
- Retteg attól a szótól, hogy gázáremelés?
- Üljön le kényelmesen, és olvassa át, hogyan segíthet önnek a hőszivattyú, költségei csökkentésében.
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges: fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani. A berendezés a működtetésre felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. (Mert külső energia nélkül, „magától” a hő csak melegebb helyről tud a hidegebb hely felé áramlani.) A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján lévő csövön adja le. A geotermikus hőszivattyú például a ”föld” (talaj, talajvíz) és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A szállítási irányon változtatva télen a talajtól hőt elvonva fűthetünk, nyáron a talajt melegítve hűthetjük a házat. (Illetve meleg vizet állíthatunk elő télen-nyáron) A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. A rendszer hatékonyságát az ún. teljesítménytényező (COP=Coeffícient of performance) jellemezhetjük, ami azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéshez felhasznált hajtási teljesítménynek. Ez azonban az év folyamán változhat a hőforrás hőmérsékletének változásával, ezért az egy évre vonatkozó energiaszám (JAZ- Jahresabeitzahl: éves munkaszám) pontosabb képet ad hőszivattyú teljesítményéről. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége) , általában három és öt közötti érték, tehát 1 egység villamos energiával 3-5 egység hőenergiát kapunk.)
Hőszivattyú előnyei:
KÉNYELEM ÉS KOMFORT:
Fűtés gombnyomásra ( nincs szükség olajra, fára)
Halk üzemmód
Veszélymentes üzemeltetés (égésvédelem és füstgáz)
Alacsony karbantartási költségek, magas üzembiztonság
Az alacsony hőmérsékletű fűtés kellemes klímát ad
Adott a lehetőség a helyiség hűtésére
ALACSONY ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK:
Nem kell fűtőanyagot tárolni,
Nem kell karbantartani,
Nincs szükség kéményseprőre
BEÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSE:
Megtakarítja a kéményt.
Nincs gázcsatlakozás, nincs tartály
Nincs fűtőhelyiség (nincs szükség tűzálló ajtóra)
Az ingatlan felértékelődik azzal, hogy saját energiaforrása van
HARMÓNIA A KÖRNYEZETTEL:
Nincs korom,
Nincs por,
Nincs füstgáz,
Nincs tüzelőanyag tárolás,
Nincs fűtőhelyiség
Kompressziós hőszivattyú működése:
Két hőcserélőt egy körvezeték köt össze. Egy kompresszor a csővezetékben olyan munkaközeget keringet, melynek igen alacsony a forráspontja, csak a nagy nyomás alatt cseppfolyósodik. A hideg oldali hőcserélő előtt a folyékony halmazállapotban lévő munkaközeg nyomását egy nyomáscsökkentő szelep leejti 1,7 bar-ra. Ekkor a munkaközeg hevesen elpárolog, -2oC-ra lehűl és a párolgáshoz szükséges hőt a hőcserélő másik oldalán átfolyó környezeti közegből (jelen esetben levegőből, de lehet vízből, termálvíz hulladékból, szennyvízből, stb) vonja el, annak hűtésével.
A 3oC-ra felmelegedett munkaközeget a kompresszor elszívja, besűríti 13,5 bar nyomásra, melytől a lecsapódó munkaközeg felmelegszik 73,5oC-ra. A lecsapódásnál felszabadul az a hő melyet a környezet elvon, megnövelve a kompresszorba betáplált és hővé átalakult energiával. Mindezt az energiát a másik hőcserélőn áthaladva a fűtési rendszerben keringő fűtőközegnek.
Hőszivattyúk csoportosítása hőforrás szerint:
A talaj kollektoros rendszer esetében több száz méter hosszú speciális kemény PVC köpennyel ellátott rézcsöveket, vagy polietilén csöveket fektetnek le 1-2 méter mélyen. Hátránya, hogy nagy felületen (a fűtött alapterület 1,5-3- szorosán) kell megbontani a telket a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén jöhet szóba. Segítségével négyzetméterenként 20-30 Watt energiát nyerhetünk. Ennek nagysága függ a talaj hővezetésétől, nedvességtartalmától, és az esetleges talajvíztől.
A talajszondás rendszer estén kb. 15 cm átmérőjű, 50-200 méter hosszú lyukat fúrnak a földbe leginkább függőlegesen. Ebbe helyezik az U alakú szondát, amiben zárt rendszerben cirkulál a hűtőközeg. 200 méteres mélység esetén kb. 17oC –os a Föld. Lehet két- vagy háromkörös rendszer, attól függően, hogy a szondában közvetlenül a hűtőközeg áramlik, vagy a fagyálló folyadék adja át közvetetten hőjét a hűtőközegnek. A szondák speciális esete az energiatakaró: több szondát egymás mellé helyezve nyáron eltárolják a hőenergiát a földben amit télen hasznosítanak. Különösen nyári hűtési igény esetén, ill. ipari méretekben gazdaságos.
Nagyságrendekkel mélyebb szondák esetén (1000-2000 méter) már nem a talajrétegekben eltárolt napenergia kerül közvetten hasznosításra, hanem elsősorban a geotermikus energia. A Föld középpontjában lejátszódó reakciók hője a felszín felé áramlik, ezért mennél mélyebb a fúrt kút, annál nagyobb a kúttalp körüli réteg hőmérséklete. Ez a hőmérséklet a geotermikus gradienstől függ. (egy kilométerrel mélyebben mennyivel melegebb a földkéreg) Ez hazánkban 60oC/km körüli érték, szemben a 30oC/km-es európai átlaggal.
Masszív abszorber (beton építmény). Föld alatti, vagy föld feletti beton, vagy téglafalban, betonlemezben műanyag csőkígyót helyeznek el. Külön e célra épített szoborszerű elemek, vagy támfalak, homlokzati betonfelületek is felhasználhatóak. A működés elve hasonló a talaj kollektorokhoz: A beton jól vezeti a hőt, tömege alkalmas a hő tárolására. Segít a levegő, talaj, esővíz hőjének átvételében, a napsugárzást közvetlen is hasznosítja.
Levegő A külső levegő ventilátorokkal kerül beszívásra, amit a hőszivattyú hűt le. Hátránya, hogy a levegő hőmérséklete nem állandó, így a rendszer hatékonysága is változó, illetve a ventillátorok által keltett zaj is problémát jelenthet. Felhasználásra kerülhet még a ház pincéjének levegője is. Központi szellőztető rendszerrel ellátott, légmentesen szigetelt ház esetén a ki fúvásra kerülő elhasznált levegő is használható hőforrásként, vagy a be fúvásra kerülő levegőt melegítve, vagy a fűtési rendszerre rásegítve. (ennél egyszerűbb megoldás a hőcserélők alkalmazása, ahol a ki fúvott meleg és a beszívott hideg levegő egy nagy felületű berendezésen átadja a hőt anélkül, hogy keveredne.)
Talajvíz A talajvíz-kútból búvárszivattyúval nyert víz hőjének elvonása után a vizet vagy egy másik kútba, vagy felszíni vízbe (patak, tó folyó) vezetik, vagy elszivárogtatják földbe fektetett dréncsöveken át. A talajvíz állandó hőmérséklete 7oC-12oC és jó hővezető-képessége révén ideális hőforrás. További speciális alkalmazás, amikor hőforrásként egy tó szolgál, Ebbe helyezik el körkörösen a kollektorként szolgáló csöveket.
Hulladékhő
Számításba jöhet hőforrásként a szennyvíz, az elhasznált termálvíz.
A HŐSZIVATTYÚ FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI:
Talajvíz
A Hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz, fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektornál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35oC is elegendő. Monovalens rendszer: a ház teljes fűtési energiaszükségletét biztosítja. Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is.
Melegvíz készítés
Használati melegvíz készítésére is felhasználható a hőszivattyú, de a kondenzátor oldali felső hőmérséklet határ kb. 55-60oC, emiatt a melegvíz hőmérséklete 42oC alatt marad.
Hűtés
A passzív hűtési technológiából kinyert ingyen energia, mely a földkéregben akkumulált teljesítmény, nagyban lerövidíti a beruházás megtérülési időtartalmát
A HŐSZIVATTYÚ ALKALMAZÁSÁNAK ÖKOLÓGIAI VONATKOZÁSAI:
A hőszivattyú által szolgáltatott energia két forrásból származik: Környezeti hő, mely egyértelműen nyereség, akárcsak a napkollektor által gyűjtött napenergia. Hűtőközeg keringetéséhez szükséges energia, mely a legtöbb készüléknél elektromos áram. Az elektromos áram erőműi termelésénél és szállításánál komoly veszteségek lépnek fel, illetve a fosszilis tüzelőanyagok és az urán felhasználása jelentős környezetszennyezéssel jár. E két tényező a hőszivattyúk alkalmazásának ökológiai mérlegét igen lerontja: Magyarországon felhasznált áram 39,1 %-a atomerőműben, 25,2 %-a szénerőművekben, 33,6 %-a olaj és gáztüzelésű erőművekben kerül előállításra. A megújuló energiaforrások igen alacsony, 2,1 %-os értéket képviselnek. (utóbbi részarányának jövőbeni növekedése prognosztizálható, javítva a hőszivattyú ökomérlegét.) Felmerülhet a kérdés, hogy nem lenne-e ökológiailag pozitívabb, ha a hőszivattyú működtetéséhez szükséges áram termelésére felhasznált fosszilis tüzelőanyagokat közvetlenül használnánk fel fűtésre? Mint azt a hőszivattyús rendszer energia-diagramja mutatja, a válasz nagymértékben függ az áramtermelés hatékonyságától:
Elege van már a porszívózás bosszúságaiból? Nem hallja közben a televíziót, vagy a rádiót? Nem tekeredik föl a vezeték? Bővebben