A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges: fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani. Bővebben
Vitovent 300 |
Lakásszellőztető rendszer |
A lakóépületek építése során a mai, korszerű építőipari anyagok és technológiák alkalmazása merőben új követelményeket támaszt a lakások átfogó szellőztetésének tervezésével szemben. A régi, ma már korszerűtlen ablakok a réseken, hézagokon keresztül folyamatosan biztosították a lakás helyiségeiben a "természetes" légcsere lehetőségét.
Mivel a belső légmozgás lehetősége adott volt, így felhígulhatott a lakásban termelt pára koncentrációja, ezáltal csökkent a levegő nedvességtartalma. A magyarországi mérnöki gyakorlat, bekalkulálva az említett körülményt, a lakások szellőztetésének tervezésénél csak a konyhában, fürdőszobában, WC helyiségekben termelt, szagokkal és párával szennyezett levegő valamilyen formában történő eltávolítására szorítkozott. A kiszolgáló helyiségekben alkalmazott gravitációs vagy gépi elszívás azért működhetett, mert a szellőzéshez szükséges levegő utánpótlását a leírtak szerint az ablakok zárt állapotban is megteremtették, csökkentve ezzel a páralecsapódások gyakoriságát, mértékét. Természetesen a szellőzés, illetőleg a légcsere hatékonyságát bezárt belső ajtók esetén a küszöbök csökkentették.
Mára a külső nyílászárókat felváltották a tökéletesen záródó, dupla üvegezésű, jó minőségű, hő-, hang- és légszigetelt ablakok, aminek következménye a természetes légcsere korlátozása (gyakorlatilag megszűnése), ezzel együtt a belső páratartalom káros növekedése. Európa több országában - módosítva az építési szabványokat - előírták, hogy pl. lakást csak minden helyiségére kiterjedő, tervezett és lehetőleg szabályozott szellőztetéssel lehet építeni. Mivel a zárt rendszeren belül a légcseréhez a lakóhelyiségek közötti légmozgás lehetőségét meg kell teremteni, a belső küszöböket elhagyták. A korszerű nyílászárók beépítésével új feladatként jelentkezett a nyílt égésterű gázkészülékek (gázüzemű kazánok, gáztűzhelyek) biztonságos működéséhez szükséges égési levegő utánpótlásának megoldása is. Nem elfogadható, ha a helyiségek friss levegő ellátását a tervezők az ablakok kinyitására bízzák. Mindenképpen törekedni kell a minél kisebb hőveszteséggel járó, optimalizált és szabályozott szellőztetés megvalósítására. Ma már tudatosan beáramoltatott levegő nélkül nem oldható meg hatékonyan az elszívás bármilyen választott formája sem.
Egy 3-4 tagú család átlagos napi páratermelése, illetve víz felszabadítása elérheti a 10-15 kg-ot, melyet tudatosan tervezett, és a lakás minden helyiségére kiterjedő légcserével el kell távolítani, ellenkező esetben megkezdődnek a káros folyamatok. A lakások páraterhelése a lakók száma, a légtérfogat, illetve az életvitel szerint (lakásokban gondozott zöld növényzet, az akváriumok, terráriumok, szobákban száradó ruha stb.) erősen változó, tehát egy-egy lakás páraterhelése a közölt átlagértékeknél lényegesen magasabb is lehet. A levegő bevezetését és elvezetését is magában foglaló, minden helyiségre kiterjedő, tervezett szellőztetés hiányában - különösen az őszi, téli és tavaszi hónapokban - a megnövekvő páratartalom a falfelületeken és a nyílászárók felületein csapódik le. A magas belső páratartalom rontja a komfortérzetet, a kondenzációs páralecsapódás pedig felületi foltosodásban és penészesedésben jelentkező esztétikai hibák mellett károsítja az épület szerkezeti elemeit is. A szellőztetéshez, illetőleg az optimális légcseréhez, a lakószobák felöl a szívott helyiségek irányába mutató szabályozott, egyirányú levegőforgalmat kell megteremteni. Ennek eléréséhez a lakószobákat, nyílászáróba épített, vagy falátvezetéses módon szerelt légbevezető elemekkel kell ellátni a levegő utánpótlásának érdekében. Légbevezető elemeket szükséges működtetni azokban a helyiségekben is, ahol nyílt égésterű kéménybe kötött, ill. kéménybe nem kötött gázkészülék üzemel. Ezen kívül biztosítani kell - bezárt belső ajtók mellett is - a levegő szabad áramlásának lehetőségét, amelyet a küszöbök elhagyásával (szobák között), illetve megfelelő helyen rácsok beépítésével kell megoldani (pl. fürdőszoba, konyha).
A lakások minden helyiségére kiterjedő, átfogó szellőztetéséhez szükséges friss levegőt szabályozott formában, légbevezető elemek segítségével kell beáramoltatni. A nyílászáróba vagy falátvezetéses módon szerelhető légbevezető elemek mellett rendelkezésre állnak az akusztikus kivitelek (nyílászáróba építhető típusok), amelyekkel nyitott zsaluállás esetén 37-44 dB zajcsökkentés is elérhető. Az akusztikus légbevezető elemek az utcai közlekedési vagy egyéb forrásból származó külső zajok melletti szellőztetésre alkalmasak. Külön említést érdemelnek a higroszabályozású, növelt minimum hozamú és záróretesz nélküli, nyílászáróba, vagy falátvezetésbe szerelhető légbevezető elemek. Ezek a kéménybe kötött (vagy nem kötött), nyílt égésterű gázkészülékek biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlását biztosítják. A friss levegő beáramlását a beépített légbevezető elemei szabályozottan, a páratartalom szerinti tényleges szellőztetési szükségleteknek megfelelően oldják meg, így egyrészt a légcsere optimálissá és hatékonnyá válik, másrészt megszűnnek a belső páralecsapódások, illetve azok összes károsító hatásai. A légbevezetők folyamatosan és automatikusan, segédenergia felhasználása nélkül szabályozzák a beáramló lebegő mennyiségét a helyiség belső páratartalmától függően. A poliamid szálakból álló érzékelő azt a fizikai jelenséget használja ki, hogy egyes anyagok (ilyen pl. az emberi hajszál is) a páratartalom emelkedésével megnyúlnak, ill. összehúzódnak, amikor a levegő szárazabbá válik. A páraérzékelő pántköteg hosszváltozása közben egy zsalut mozgat, ezzel befolyásolva a szellőző levegő mennyiségét. Így mindamellett, hogy biztosítja a benn tartózkodók megfelelő komfortérzetét, fűtési energiát is megtakarít.
A párás, szennyezett levegő eltávolítására a gépészeti gyakorlat szerint több megoldás kínálkozik. Egyik alternatíva a központi ventilátorral történő elszívás. Ebben az esetben a kiszolgáló helyiségekbe telepített és légcsatornák közvetítésével a központi ventilátorba csatlakoztatott higroszabályozású gépi légelvezető elemek folyamatosan biztosítják a lakóhelyiségekben és a helyiségek közötti irányított légáramlást, illetve az optimális légcserét. A másik alternatíva a kisventilátorokkal történő elszívás a kiszolgáló helyiségekből, egyenként. Ekkor kétfokozatú kisventilátorokat szerelünk a konyhába és a fürdő-WC helyiségekbe, amelyek alapfordulaton folyamatos üzeműek, és egy páraérzékelő kapcsoló segítségével kapcsolnak magasabb légszállításra az előre beállított légnedvesség érték elérésekor. Ez a rendszer a szívott helyiségekben jelen lévő kisventilátorok miatt hangosabb a központi ventilátoros megoldásnál. Másik hátránya a helyiségekben megjelenő kis ventilátorház, valamint az elkészítendő faláttörések. A légelvezetés történhet még méretezett gravitációs (természetes) szellőzőkürtők segítségével is. A szellőztetés különös jelentőséggel bír a közös légterű nappali-étkező, illetve a nappali-étkező-konyha esetén. Az elterjedt konyhai szagelszívó készülékek nem pótolják, hanem jól kiegészítik a folyamatos elszívást, hiszen csak viszonylag ritkán és időszakosan üzemeltetik őket. Viszont nagyobb főzés esetén szükség lehet az ilyen elszívók nagy teljesítményére és elszívó ernyőjére is.
Megbízhatatlansága miatt sok esetben problémát jelent a gravitációs levegő elvezetés, főleg a nyári és az átmeneti időszakban, amikor gyengül a természetes szellőzés hatásfoka. Ezért fejlesztették ki a kisnyomású huzatfokozó ventilátort, amely megakadályozza a visszaáramlást, és hatékony szellőzést biztosít egész éven át, ráadásul alacsony energiafogyasztással üzemel. A huzatfokozó ventilátor gravitációs kürtőkre kiválóan alkalmazható!
Elege van már a porszívózás bosszúságaiból? Nem hallja közben a televíziót, vagy a rádiót? Nem tekeredik föl a vezeték? Bővebben