A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges: fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani. Bővebben
 |
|---|
Vitovent 300 |
Lakásszellőztető rendszer |
A lakóépületek építése során a mai, korszerű építőipari anyagok és technológiák alkalmazása merőben új követelményeket támaszt a lakások átfogó szellőztetésének tervezésével szemben. A régi, ma már korszerűtlen ablakok a réseken, hézagokon keresztül folyamatosan biztosították a lakás helyiségeiben a "természetes" légcsere lehetőségét.
Mivel a belső légmozgás lehetősége adott volt, így felhígulhatott a lakásban termelt pára koncentrációja, ezáltal csökkent a levegő nedvességtartalma. A magyarországi mérnöki gyakorlat, bekalkulálva az említett körülményt, a lakások szellőztetésének tervezésénél csak a konyhában, fürdőszobában, WC helyiségekben termelt, szagokkal és párával szennyezett levegő valamilyen formában történő eltávolítására szorítkozott. A kiszolgáló helyiségekben alkalmazott gravitációs vagy gépi elszívás azért működhetett, mert a szellőzéshez szükséges levegő utánpótlását a leírtak szerint az ablakok zárt állapotban is megteremtették, csökkentve ezzel a páralecsapódások gyakoriságát, mértékét. Természetesen a szellőzés, illetőleg a légcsere hatékonyságát bezárt belső ajtók esetén a küszöbök csökkentették.
Mára a külső nyílászárókat felváltották a tökéletesen záródó, dupla üvegezésű, jó minőségű, hő-, hang- és légszigetelt ablakok, aminek következménye a természetes légcsere korlátozása (gyakorlatilag megszűnése), ezzel együtt a belső páratartalom káros növekedése. Európa több országában - módosítva az építési szabványokat - előírták, hogy pl. lakást csak minden helyiségére kiterjedő, tervezett és lehetőleg szabályozott szellőztetéssel lehet építeni. Mivel a zárt rendszeren belül a légcseréhez a lakóhelyiségek közötti légmozgás lehetőségét meg kell teremteni, a belső küszöböket elhagyták. A korszerű nyílászárók beépítésével új feladatként jelentkezett a nyílt égésterű gázkészülékek (gázüzemű kazánok, gáztűzhelyek) biztonságos működéséhez szükséges égési levegő utánpótlásának megoldása is. Nem elfogadható, ha a helyiségek friss levegő ellátását a tervezők az ablakok kinyitására bízzák. Mindenképpen törekedni kell a minél kisebb hőveszteséggel járó, optimalizált és szabályozott szellőztetés megvalósítására. Ma már tudatosan beáramoltatott levegő nélkül nem oldható meg hatékonyan az elszívás bármilyen választott formája sem.
Egy 3-4 tagú család átlagos napi páratermelése, illetve víz felszabadítása elérheti a 10-15 kg-ot, melyet tudatosan tervezett, és a lakás minden helyiségére kiterjedő légcserével el kell távolítani, ellenkező esetben megkezdődnek a káros folyamatok. A lakások páraterhelése a lakók száma, a légtérfogat, illetve az életvitel szerint (lakásokban gondozott zöld növényzet, az akváriumok, terráriumok, szobákban száradó ruha stb.) erősen változó, tehát egy-egy lakás páraterhelése a közölt átlagértékeknél lényegesen magasabb is lehet. A levegő bevezetését és elvezetését is magában foglaló, minden helyiségre kiterjedő, tervezett szellőztetés hiányában - különösen az őszi, téli és tavaszi hónapokban - a megnövekvő páratartalom a falfelületeken és a nyílászárók felületein csapódik le. A magas belső páratartalom rontja a komfortérzetet, a kondenzációs páralecsapódás pedig felületi foltosodásban és penészesedésben jelentkező esztétikai hibák mellett károsítja az épület szerkezeti elemeit is. A szellőztetéshez, illetőleg az optimális légcseréhez, a lakószobák felöl a szívott helyiségek irányába mutató szabályozott, egyirányú levegőforgalmat kell megteremteni. Ennek eléréséhez a lakószobákat, nyílászáróba épített, vagy falátvezetéses módon szerelt légbevezető elemekkel kell ellátni a levegő utánpótlásának érdekében. Légbevezető elemeket szükséges működtetni azokban a helyiségekben is, ahol nyílt égésterű kéménybe kötött, ill. kéménybe nem kötött gázkészülék üzemel. Ezen kívül biztosítani kell - bezárt belső ajtók mellett is - a levegő szabad áramlásának lehetőségét, amelyet a küszöbök elhagyásával (szobák között), illetve megfelelő helyen rácsok beépítésével kell megoldani (pl. fürdőszoba, konyha).
A friss levegő beáramoltatása
A lakások minden helyiségére kiterjedő, átfogó szellőztetéséhez szükséges friss levegőt szabályozott formában, légbevezető elemek segítségével kell beáramoltatni. A nyílászáróba vagy falátvezetéses módon szerelhető légbevezető elemek mellett rendelkezésre állnak az akusztikus kivitelek (nyílászáróba építhető típusok), amelyekkel nyitott zsaluállás esetén 37-44 dB zajcsökkentés is elérhető. Az akusztikus légbevezető elemek az utcai közlekedési vagy egyéb forrásból származó külső zajok melletti szellőztetésre alkalmasak. Külön említést érdemelnek a higroszabályozású, növelt minimum hozamú és záróretesz nélküli, nyílászáróba, vagy falátvezetésbe szerelhető légbevezető elemek. Ezek a kéménybe kötött (vagy nem kötött), nyílt égésterű gázkészülékek biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlását biztosítják. A friss levegő beáramlását a beépített légbevezető elemei szabályozottan, a páratartalom szerinti tényleges szellőztetési szükségleteknek megfelelően oldják meg, így egyrészt a légcsere optimálissá és hatékonnyá válik, másrészt megszűnnek a belső páralecsapódások, illetve azok összes károsító hatásai. A légbevezetők folyamatosan és automatikusan, segédenergia felhasználása nélkül szabályozzák a beáramló lebegő mennyiségét a helyiség belső páratartalmától függően. A poliamid szálakból álló érzékelő azt a fizikai jelenséget használja ki, hogy egyes anyagok (ilyen pl. az emberi hajszál is) a páratartalom emelkedésével megnyúlnak, ill. összehúzódnak, amikor a levegő szárazabbá válik. A páraérzékelő pántköteg hosszváltozása közben egy zsalut mozgat, ezzel befolyásolva a szellőző levegő mennyiségét. Így mindamellett, hogy biztosítja a benn tartózkodók megfelelő komfortérzetét, fűtési energiát is megtakarít.
A párás, szennyezett levegő eltávolítása
A párás, szennyezett levegő eltávolítására a gépészeti gyakorlat szerint több megoldás kínálkozik. Egyik alternatíva a központi ventilátorral történő elszívás. Ebben az esetben a kiszolgáló helyiségekbe telepített és légcsatornák közvetítésével a központi ventilátorba csatlakoztatott higroszabályozású gépi légelvezető elemek folyamatosan biztosítják a lakóhelyiségekben és a helyiségek közötti irányított légáramlást, illetve az optimális légcserét. A másik alternatíva a kisventilátorokkal történő elszívás a kiszolgáló helyiségekből, egyenként. Ekkor kétfokozatú kisventilátorokat szerelünk a konyhába és a fürdő-WC helyiségekbe, amelyek alapfordulaton folyamatos üzeműek, és egy páraérzékelő kapcsoló segítségével kapcsolnak magasabb légszállításra az előre beállított légnedvesség érték elérésekor. Ez a rendszer a szívott helyiségekben jelen lévő kisventilátorok miatt hangosabb a központi ventilátoros megoldásnál. Másik hátránya a helyiségekben megjelenő kis ventilátorház, valamint az elkészítendő faláttörések. A légelvezetés történhet még méretezett gravitációs (természetes) szellőzőkürtők segítségével is. A szellőztetés különös jelentőséggel bír a közös légterű nappali-étkező, illetve a nappali-étkező-konyha esetén. Az elterjedt konyhai szagelszívó készülékek nem pótolják, hanem jól kiegészítik a folyamatos elszívást, hiszen csak viszonylag ritkán és időszakosan üzemeltetik őket. Viszont nagyobb főzés esetén szükség lehet az ilyen elszívók nagy teljesítményére és elszívó ernyőjére is.
HIBRID Szellőzés = gravitációs szellőzés + huzatfokozó ventilátor
Megbízhatatlansága miatt sok esetben problémát jelent a gravitációs levegő elvezetés, főleg a nyári és az átmeneti időszakban, amikor gyengül a természetes szellőzés hatásfoka. Ezért fejlesztették ki a kisnyomású huzatfokozó ventilátort, amely megakadályozza a visszaáramlást, és hatékony szellőzést biztosít egész éven át, ráadásul alacsony energiafogyasztással üzemel. A huzatfokozó ventilátor gravitációs kürtőkre kiválóan alkalmazható!
Elege van már a porszívózás bosszúságaiból? Nem hallja közben a televíziót, vagy a rádiót? Nem tekeredik föl a vezeték? Bővebben